Error. Page cannot be displayed. Please contact your service provider for more details. (1)

Toxikus fémek a cigarettában

Toxikus fémek a cigarettábanA dohánynövény- sok más mérgező anyag mellett- jelentős mennyiségben gyűjti a kadmiumot, így az aktív, de egyidejűleg a „passzív” dohányosok szervezetébe is sok kadmium kerülhet be, amely az amúgy is mérgező hatású füstöt (KARUZO YOKOHOMA et al. 2000; HARTWELL et al. 1983.) az egészségre még károsabbá teszi. Ha a dohányosok szervezetében kellő mennyiségű és könnyen mobilizálható kalcium vagy elegendő cink és szelén van, a mérgező hatás kevésbé veszélyes lehet.

1 cigaretta elszívásakor akár 2-3 µg Cd is bejuthat az emberi szervezetbe. Ez pedig erős dohányosok esetében elérheti a napi 20- 50 mg mennyiséget is, ami a WHO egyik speciális kiadványa szerint már komoly mérgezési veszélyt jelent (CHIBA,M. et al. 1997.).

Számos felmérés alapján megállapítható, hogy a dohányosok szervezetében magasabb koncentrációban mutatható ki (LARS, 2003) a két legtoxikusabb nehézfém: a kadmium és az ólom. Ezek a fémek felhalmozódnak a szervezetben, súlyos károkat okoznak az anyagcsere- folyamatokban.

Visszatérve a dohánynövényre, nagy mennyiségű kadmiumot képes felvenni anélkül, hogy toxicitási tüneteket mutatna. Számos kutatás folyt a dohány növények toxikus fémion tartalmával kapcsolatban. Figyelemre méltó MacLean kísérlete, aki 10 különböző növény kadmium felvételét vizsgálva megállapítja, hogy- bár a növények általában a felvett kadmiumot a gyökérben halmozzák fel- a dohány növény több kadmiumot koncentrál a leveleiben (0,49- 11,57 µg/g), mint a gyökerében (0,42- 5,54µg/g) (MACLEAN, 1976). Ez nagy probléma, hiszen éppen a levelek feldolgozása a lényeges a cigarettagyártásban.

A szerző az elemek interakciójára is rámutat, ugyanis a talaj kadmium tartalmának növekedésével nemcsak a kadmium, hanem a cink felvétele is nő.

Megfigyelték továbbá azt is, hogy a dohánynövény az ólmot is nagyobb mennyiségben képes felvenni anélkül, hogy mérgezési tünetek jelennének meg. A talaj ólomtartalma és a dohánylevél ólomtartalma között exponenciális kapcsolat mutatható ki (VERESOGLOU et al., 1987). Az abszorbeált ólom jelentős része a levelekben rakódik le, ahol gátolja a fotoszintézist és a légzést.

A kadmium abszorbciója és visszatartása szoros kapcsolatban van a szervezet vas-státuszával. Kimutatták, hogy a kor előrehaladtával a szervezet vastartalékai csökkennek, ezzel ellentétben nő a kadmium felvétele (BUNKER, 1884).