A káros kadmium hatása

A káros kadmium hatása

A kadmium nagyon erősen kötődik a metallothioneinekhez. A komplex a májból, ahol 30 évre becsülik a biológiai felezési idejét, továbbvándorol a vesébe (CHAN et al., 1993). Mivel a vesére nézve is erősen toxikus, a szerzők elgondolása az, hogy el kellene távolítani a komplexet a májból az epével, mielőtt elérné a vesét. Erre a kéntartalmú dithiokarbamát vegyületet tartják a legalkalmasabbnak, mely komplexet képez a kadmiummal, és az epével kiürül (GALE et al., 1992).

A cigarettafüst több mint 4700 kémiai összetevőjéből, 60-ról biztosan tudjuk, hogy rákkeltő hatású (MULCHAY, 1998). A cigarettafüst felelős a tüdőrák kialakulásának több mint 85 %-ért, de kapcsolatba hozható más szervi rákos megbetegedések kialakulásával is (nyelőcső-, gyomor-, vese-, húgycső-, húgyhólyag-, bélrák). A cigarettafüstben található vegyületek közül elsősorban a polikondenzált aromás szénhidrogének, a nitrózaminok, az aromás aminok karcinogének. A kadmiumot és az ólmot az IARC ugyan 2B kategóriába sorolta, de – mivel ezen a fémeket az emberi test képes tartósan raktározni – valószínű, hogy karcinogén anyagokkal együtt promoterként viselkednek.
A cigarettákban mért kadmium-koncentráció széles tartományban változik (MUSSALO-RAUHAMAA et al., 1986).
A cigaretta kadmium tartalmának jelentős része átjut a cigarettafüstbe. Megjegyzendő azonban, hogy a kadmium égéstermékekben való megoszlásáról eltérőek a vélemények.

Kadmium jelenléte az égéstermékekben

Dohányosok szervezetében (vérében) magasabb koncentrációban mutatták ki a kadmiumot, mint nem-dohányzókéban (POCOCK, 1988). Hasonlóan különbséget mutattak ki a vesében mérhető kadmium-koncentrációban is (SCOTT, 1987).  

Kadmium-koncentrációk dohányosok és nem-dohányosok veséjében

(SCOTT, 1987)

Finn, német és kínai szerzők által közreadott tanulmányok igazolják, hogy a tüdőben mérhető kadmium-koncentráció összefügg a dohányzástól (ANGERER, 1988) (ZHUANG, 1990). A finn kutatók – számításaik alapján – 9,4 évre becsülik a kadmium biológiai felezési idejét a tüdőben (PAAKKO, 1988). 

Kadmium-koncentrációk dohányosok és nem-dohányosok tüdejében

Sajnálatos módon a kadmium átjut az anyatejbe is. Nem-dohányzó kismamák anyatejében átlagosan 0,07 g/l a kadmium-koncentráció, dohányos társaiknál ez az érték 0,16 g/l-re emelkedik (RADISCH, 1987).