Ólom
Az ólom felszívódását és visszatartását számos körülmény befolyásolja, főként az esszenciális elemekkel történő interakciója. Kimutatták, hogy a vashiányos páciensek vérében magasabb ólom-koncentráció mérhető (MARCUS & SCHWARTZ, 1987).
Az emberi szervezetbe kerülő ólom több szervünket károsítja, illetve zavart kelt működésükben (HARTWELL et al. 1983.).
· A letargia, szédülés, koncentráció-zavarok, melyek az ólom központi idegrendszerre gyakorolt hatását tükrözik, már viszonylag korán jelentkező tünetek. Már igen alacsony ólom koncentráció képes tartósan károsítani az idegrendszert (mentális retardáció, epilepszia, ideggyengeség).
· Az ólommérgezéses-anémia két okai lehetnek: az ólom lecsökkenti az eritrociták élettartamát, és zavart kelt a hem-szintézisben. Az enzimműködés zavara következtében olyan eritrociták képződnek, melyek cink-protoporfirint tartalmaznak. Ezek intenzív fluorescens tulajdonságuk révén biokémiai indikátorai az ólommérgezésnek.
· Az ólommérgezés komoly terhelés jelent a vese számára. Kisebb mértékű (és rövid idejű) ólomterhelés esetén reverzibilis a vesetubulusok diszfunkciója. Súlyosabb esetben, ha folyamatosan magas ólom-koncentrációnak van kitéve az egyén (például munkavégzése során), visszafordíthatatlan károsodás, krónikus vesebaj alakul ki.
· Szignifikáns kapcsolatot mutattak ki a vér ólom szintjének növekedése, illetve a vérnyomás emelkedése között (TYROLER, 1988).
· Az ólom károsítja a reproduktív szerveket, súlyos esetben akár sterilitáshoz is vezethet. Olyan férfiaknál, akik munkahelyükön magas ólom-koncentrációnak voltak kitéve, kimutatták, hogy csökken a spermiumok száma, mozgékonysága, és morfológiai változások is bekövetkeznek (COPIUS PEEREBOOM-STEGMAN, 1987). A terhesség folyamán a magas ólomterhelés növeli a vetélés, a magzati morbiditás és mortalitás veszélyét. Az ólom teratogén hatását is megfigyelték kísérleti állatokban.
A FAO/WHO ajánlása alapján a heti ólombevitel nem haladja meg 25 µg/ttkg értéket. 26 országra kiterjedő felmérés azt mutatja, hogy átlagosan hetente 2-64 µg/ttkg ólom kerül a szervezetbe (KOSTIAL, 1978).
Mussalo-Rauhamaa és munkatársai megállapításai szerint a cigarettákban mért átlagos ólomtartalom 2,4 µg/g, melynek 6 %-a jut át a füstbe (MUSSALO-RAUHAMAA et al., 1986).
Nitsch és munkatársai a főfüst részecskefázisában átlagosan 52 ng/cigaretta ólomtartalmat mértek, gázfázisában pedig 41 ng/cigaretta értéket kaptak (NITSCH et al., 1991).Százalékos megoszlásban ez annyit jelent, hogy a kiindulási ólomtartalom 5,6 %-a jut át a főfüst részecskefázisába, és 4,4 %-a a gázfázisába. A mellékfüstöt vizsgálva a szerzők magasabb koncentrációban mutatták ki az ólmot (197 ng/cigaretta), a kiindulási ólomtartalom 21,1 %-a jutott át ide.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a dohányzók vérében az ólom koncentrációja is magasabb, mint nem-dohányzók vérében (QUINN & DEVES, 1987). Természetesen a szülők dohányzása jelentős mértékben befolyásolja gyermekeik vérében mérhető ólom-koncentrációt: 30 µg/l a nem-dohányzó szülők gyermekei vérében mérhető átlagos ólomtartalom, és 47 µg/l, ha mindkét szülő dohányzik (ANDREN, 1988).
Partnerek:
Lemezmegmunkalas, multijogsi, szőnyegtisztítás árak, feelwell, alte ziegel, chip tuning, klinkerriemchen, legolcsobb
multijogsi blog
budapest szőnyegtisztítás árak
feelwell
szonyegtisztito
shefitness
alte ziegel blog
chip tuning
klinkerriemchen blog
legolcsobb
Lemezmegmunkalas, multijogsi, szőnyegtisztítás árak, feelwell, alte ziegel, chip tuning, klinkerriemchen, legolcsobb