Vashiány esetében a szervezetben mozgó T-sejtek száma jelentősen csökken, és ezzel egyidejűleg csökken az immunválaszok hatékonysága. Vasadagolással ilyen esetekben azonban óvatosan kell bánni, hiszen a fertőző mikroorganizmusok életéhez is szükség van vasra!!! 

Az immunrendszer működésében az újabb cikkek jelentős szerepet tulajdonítanak a szelénnek: a szelén hiány rontja a timus hormon aktivitását és ezzel elősegíti a cardio- miopathia névvel jelölt betegség kialakulását. 

Sok más szerző  cikkében olvashatunk részleteket a vas, a cink (Steven Sinclair et al., 2000.) a réz, a szelén és a kobalt pozitív ugyanakkor a kadmium, az ólom és az arzén negatív szerepéről az immunrendszer működésében.

Térjünk vissza a cink hiány problémájára az immunrendszer működése szempontjából. A cinkhiány esetében bizonyítottan csökken az érett limfociták és a makrofágok száma a vérben, a lépben és a csontvelőben. A cinkhiány csökkentette a B- sejtek képződését a csontvelőben. Ezzel függ össze az a tény, hogy a cinkhiány következtében csökkent a sejtek replikációs képessége.

A cinkhiány azonban indirekt módon is rontja az immunrendszer védekező képességét: csökken a T- sejtek száma és növekszik a glükokortiális hormonok termelődése.

SOLOMONS publikációja (SOLOMONS, N.W., 1998) ugyancsak a cink fontos szerepét elemzi a sejtes (TH1) és a humorális (TH2) immunitás egészséges, hatékony működésében.

A rézhiány szoros kapcsolatban van a neutrofil és a T- sejtek számának csökkenésével, egyidejűleg csökken a B- limfociták és az ölősejtek aktivitása. Az általánosan mutatkozó következmények közül legfontosabb az antigéntestek bioszintézisének csökkenése.

A szelénellátásban mutatkozó hiányok ugyancsak jelentős negatív változásokat hoznak létre az immunrendszer működésében, a szelénnel kellően ellátott kísérleti állatokban viszont megnőtt a limfociták hatékonysága a ráksejtekkel szemben. 

Főoldal az immunrendszer és a mikroelemek kapcsolata oldalról